Egy módszer mind felett?

Amikor arról esik szó, hogy hogy a DOG3 ban oktatás is van, általában a következő kérdés az, hogy: milyen módszerrel?
Érdekes kérdés ez… Egyrészt persze vannak nagyon különböző lehetőségek arra, hogy miként lehet kutyát képezni, manapság már nagyon sokféle út ismert, de itt is – akárcsak az emberi iskolarendszereknél – a siker kulcsa nem feltétlenül a módszer önmagában, hanem az is, hogy kin próbáljuk alkalmazni.
A kutyázásban töltött évek (lassan évtizedek, Jézus….) mondatják velem és a kollégáimmal, hogy nincs olyan módszer, ami ugyanúgy alkalmazva a világ minden kutyájához egyformán megfelelne. És akkor a gazdát (az ő habitusát, lelkivilágát, anyagi, fizikai lehetőségeit) számításba se vettük. Pedig igazából – és ez is nagyon fontos alapelvünk – a képzés sikeressége nem a kutyán, hanem a gazdán múlik. Ahogy egy kedves mantrailing mesterem fogalmazott: “a KUTYA jó…” A gazda tanulása, fejlődése, változása elengedhetetlen az eredményhez. Fontos szempont tehát, hogy a gazda számára milyen út az, ami járható. Lehet egy módszer bármilyen jó, és külső szemlélő számára egyértelműen alkalmazható, ha a gazda nem képes azzal azonosulni, vagy a kutya habitusához nem passzol igazán. Gyakran ehhez csak idő, és megfelelő ismeretek, vagy lelkiállapot kell, de azt akkor ki kell várni, meg kell adni annak, akit oktatunk.
Az egyes, jól körülhatárolt, leírt módszerek, rendszerek alapnak kiválóak lehetnek, és van sok olyan, ami viszonylag széles körben beválik, az utóbbi években ezek terjedtek el, és lettek sikeresek igazán, nem véletlenül. De a legjobb módszert sem lehet egyenruhaként ráhúzni minden kutyára (és gazdára) és a legjobb módszer sem működik magában, képzett, tapasztalt oktató nélkül. Ahogy könyvből nem lehet megtanulni karatézni, vagy hegedülni, itt is általában nélkülözhetetlen egy jó oktató. Egy könyv, vagy egy videó nem látja a párost, nem ismeri a hátterüket, nem tud visszajelzést adni, hogy hol csúsznak félre esetleg a dolgok. Utóbbira egy oktató képes. Egy olyan oktató, aki többféle módszert is ismer, és segít a konkrét gazda-kutya párosnak megtalálni azt, ami sikerre vezet.
A siker titka pedig a nyitottság, és a folyamatos tanulás. A DOG3 azért született, hogy mi magunk is tanulhassunk, és a rendszer teljes egészében a befogadásra épül. Egy pillanatig nem gondoljuk, hogy mindent tudnánk, ezért kezdetektől fogva arra törekszünk, hogy minél több irányzatnak, elkötelezett oktatónak adhassunk teret, a sportkutyástól a terápiás oktatóig, sőt olyan szakembereknek is, akik az “emberi oldal” segítségére vannak, mint pl egy jó coach, vagy pszichológus.
Nincsen olyan, hogy A MÓDSZER. Olyan van, hogy egy kutya és egy gazda. És hozzájuk utak, amiből választhatunk, összetevők, amiből főzünk nekik valami jót. Ehhez persze kell egy jó szakács, aki nem csak egy féle receptet ismer, aztán meg akar győzni mindenkit, hogy azt szeresse.
Már látom is magam előtt a kommenteléshez bezöldült szemeket, és a felgyűrt ingujjakat, amivel a kutyás világ egy része a klaviatúrának esik, hogy de az nem működik, és egy másik része, aki szerint meg csakis ez, és bármi más az nettó állatkínzás és fúj fúj.
Nos, szerintem mindenki nyugodjon le a p+csába;). A módszer egy eszköz. Hogy jó e, az attól függ, hogy ki, mire és hogyan akarja használni.
A jó hír, hogy választhatsz, és segítünk is választani. Mert a nyitottság, a tanulás, a szabad döntések mind szuper dolgok.
Aki szerint minden gazdát ugyanarra az útra kell küldeni, az nem látott még elég kutyát….vagy elég gazdát…vagy elég utat…