Mire jó a kölyök tanfolyam:

Jaj, hát fiatal még, ráérünk az iskolával! 7 hónapos korig hadd csináljon amit akar, majd utána megneveled! Egy kölyök kutya nem bírja még a terhelést.
Gyakran hallani ezeket a mondatokat, ha arról van szó, hogy járjon e a kölyök kutya suliba? Gazdik is mondják ezt, ha kérdezzük, mikortól szeretnék képezni a kutyát.

A helyzet az, hogy a “klasszikus” kutyaiskolákra régen ez igaz is volt, kevés kölyök kutya élvezte vagy bírta volna az ottani foglalkozásokat, ahol pórázon körbe körbe menve gyakorolják unalomig az ülfeksziket. (Mondjuk felnőtteknek is a töredéke, de mindegy is)

A legtöbb családi kutyaiskola már nem így működik, így simán van lehetőség a kölykök számára, sőt! Mai tudásunk szerint óriási, vissza nem térő alkalom egy kölyök fogékonysága, tiszta lapja, és lelkesedése arra, hogy megalapozzuk a sikeres közös életet.

Milyen a kölyök képzés szerintünk? Mire van, és mire nincs szüksége egy kölyöknek?

Kihasználjuk korban rejlő lehetőségeket: elsősorban azt, hogy egy kölyöknek (jó esetben) nincsenek rossz beidegződései, tapasztalatai, nincs sok megerősítése nem kívánatos viselkedésekben, így egészen egyszerűen könnyebben alakítható, mint egy felnőtt kutya. Lelkes, gyorsan tanul (természetesen ez sok felnőtt kutyára is igaz) és páratlan bizalommal, kíváncsisággal fordul az ember és a világ felé. Egy jó kölyök program használja ezeket az előnyöket. Egészen elképesztő lehetőség van abban, amikor nem javítgatni, hanem építeni lehet valamit. Sokkal gyorsabb és tisztább, ha – egy ház hasonlatával élve – nem kell a rossz részeket lebontani, és a sittet takarítani az építés rovására.
Nem unalmas, nem túl komplex, nem vizsgaorientált: a kölyköknek nincs szüksége unásig ismételt engedelmes gyakorlatokra (btw a felnőttnek sem igazán), nem kell hetente 5 új feladatot készre csiszolni és nem kell semmiből levizsgázni 6-7 hónaposan. Óriási különbségek vannak 7 hónapos és 7 hónapos kutya között, nem reális az hogy mondjuk egy fél éves kistestű terrier, és egy fél éves pásztorkutya, dog vagy masztiff akárcsak megközelítőleg azonos teljesítményt nyújtson bármiben. Előbbi már szinte felnőtt, utóbbi egy óriás bébi, aki kábé ekkorra tanul meg nem elesni a saját lábában ugyanakkor viszont elkezd félni a langyos széltől is. Lehet tippelni melyik ér el több pontot egy vizsgán, és hogy mennyire igazságos lenne ez.
Nem dolgozunk túl nagy elvárásokkal. Kölyök kutyákról beszélünk, ez az alapozás ideje, egy kölyköknek szóló tanfolyam végére tökéletesen engedelmes 7 hónapos kutyát ígérni nem reális (ez a parasztvakítás szép neve) ráadásul a gazdira is nagyon nagy terhet ró, aki aztán ezért szépen szétnyomja a kutyát az elvárásaival. Nem jó irány, van vagy 15 évünk, nem kell sietni. Egy kölyök egyébként nagyon könnyen tanul feladatokat, de sokkal kevésbé tud koncentrálni, nem várhatjuk még el tőle egy felnőtt kitartását, viszont ha feleslegesen túlterheljük, akkor jól el lehet venni a kedvét, és konfliktust társítani bármilyen közös munkához.
Nem keménykedünk feleslegesen: “ rögtön az elején meg kell mutatni a kölyöknek egyszer és mindenkorra, hogy ki vagyok én” mentalitásnak, az egyszeri nagy teátrális büntető műsoroknak, gyakorlati tapasztalatunk szerint több kára van, mint haszna.
Nem nélkülözi viszont a kereteket, szabályokat, és az ésszerű gátlást. Az, hogy egy kutyát hagyunk kölyöknek lenni, és nem tologatjuk ész nélkül mindenért, mint a meszes talicskát, az nem jelenti azt, hogy nem magyarázunk el és tartatunk be szabályokat, vagy nem képviseljük a saját érdekeinket (például, hogy szeretnénk egyedül megenni a szendvicsünket), vagy nem gátoljuk meg semmi hülyeségben (hogy például fellökje a gyereket, vagy véresre harapja a kezünket). Ha egy kutya 7-8 hónapos koráig tényleg kontroll nélkül azt csinál amit akar, az egy idegesítő, neveletlen kutyát, és egy frusztrált gazdát eredményez. A szabályrendszer kialakítása egy kölyöknél azonban sokkal könnyebben alapozható a saját tudatos viselkedésünkre, (egészen apró dolgok, csak figyelem kell rájuk), és hogy megtanítjuk a kutyát figyelni, kérdezni és várni. Így sokkal kevesebb gátlásra lesz szükség, mint ha nem tudatosan megerősítünk egy rakás agilis/erőszakos viselkedést kölyökkorban, aztán a felnőtt kutyánál tűzoltás szerűen próbáljuk megszüntetni ugyanazt.
Hagy időt a tanultak rögzüléséhez az összeszokáshoz, egymásra hangolódáshoz a gazdának, és a kutyának is. Nálunk a felnőtt és a kölyök programban is tervezett ideje van annak, hogy “megérkezzen” leülepedjen a sok információ. 5-6 hét nem elég egy komplex tudásanyag teljes elsajátítására, inkább egy egy konkrét témakörrel való ismerkedésre elég (ld. minitanfolyamok) A kölyökkor elrepül hamar, de azért nem másfél hónap alatt. Nálunk a blokkok között 1 hónapos szünetek vannak, hogy legyen idő megemészteni gyakorlatban próbálgatni a tanultakat, és nem utolsósorban élni 😀 (nem reális elvárás, hogy 10-12 egymást követő héten egy család minden szombatját velünk töltse:D)
Alap készségeket fejleszt. Nálunk a kölyök program a figyelem, a motiváció és az önkontroll megalapozásáról szól. Ezt a gazdának és a kutyának egyaránt tanulni kell, szuper látni, ahogy egymást erősítik benne.
Nagy hangsúlyt fektet a szocializációra. Amíg feladatokat élethosszig lehet tanítani, az elmaradt kölyök kori szocializációt behozni szinte lehetetlen. Így egy jó kölyök tanfolyamnak ez központi eleme. A különböző ingerekhez szoktatás, a kioldás, annak megtanulása, hogy hogyan segíthetünk a kölyöknek megbirkózni egy új (és esetleg félelmetes) szituációval nem csak elengedhetetlen egy egészséges kutya személyiség kialakulásához, de minden másnál jobban megalapozzák a kutya bizalmát a gazda felé. (Hiszen megtanulja, hogy érdemes hozzá fordulni, mert valóban tud segíteni)
A kutya kommunikációs jeleinek tanulása. Annak megalapozása, hogy meglássuk és megértsük a kutyánk jeleit és megfelelően tudjunk reagálni rájuk, vagy akár hatásosan használni azokat a jeleket, amiket a kutya maga is használ és ért.
Tanítunk pihenni. Egy kölyök kutya látszólag a fején pörög egész nap, de valójában elég sokat pihenne, ha tudna. Sok kölyök egyszerűen nem tud lenyugodni magától, főleg, ha folyamatosan szórakoztatva van. Annak megtanulása (gazdi részről is) hogy a rágókákkal, játékokkal, kölyökszitterekkel elhalmozás helyett a célzott aktivitás, és a tervezett pihenés lehetséges, életmentő lehet. De legalábbis nagyon jó alapja annak, hogy pl később egyedül lehessen hagyni a kutyát hosszabb-rövidebb időre, lehessen vele dolgozni, utazni.